Tavasszal beköltözik a tánc az Operába és az Erkel Színházba, újdonat új Csipkerózsikával, eredeti Space Fantasyval és a nagyobb vidéki városok társulatainak egyfelvonásos darabjaival köszönti a koratavaszi estéket.  

 

Egy hónap a szerelemről és az űrbe tévedt emberekről

Április 17-én mutatja be a világhírű koreográfus, Sir Peter Wright alkotását, a Csipkerózsikát a Magyar Nemzeti Balett az Operában. Ezzel el is kezdődik az a csaknem egyhónapos sorozat, amelyben május 7-ig 11 különféle tánckoreográfia követi egymást az Opera és az Erkel Színpadán - derült ki az Opera sajtótájékoztatóján.

Ki tud még mesélni?

Sir Peter Wright. A londoni születésű balettmestert, koreográfust 1993-ban ütötték lovaggá érdemei elismeréseként, a Birmingham Royal Ballet felvirágoztatásáért. Csipkerózsika-koreográfiáját máig műsoron tartják Bécs, Amszterdam és Anglia neves társulatai.

Ez a koreográfia a nagy tradíciókkal rendelkező klasszikus együttesek bibliája

- vallja Wright. De hogyan is érti?

A Csajkovszkij és Marius Petipa által megalkotott Csipkerózsika 1890-es, szentpétervári ősbemutatóját számtalan alakítás, átdolgozás követte, mire a darab az egész világon elterjedt. Nyugaton 1921-ben jelent meg az Orosz Balett londoni előadásán.

Az ittjon eddig játszott két változat a szovjet-orosz hagyományhoz kapcsolódik, a hazai bemutató 1967-ben volt, utoljára 2003-ban játszotta a Magyar Nemzeti Balett. Csajkovszkij balettzenéje nem okoz csalódást: kiválóan mutatja meg a szituációkat és a cselekmény karaktereit, miközben önmagában is izgalmat, feszültséget kelt.

Most négy szereposztásban játssza a darabot a Magyar Nemzeti Balett,  főszerepekben az együttes vezető szólistáival. A hagyománytisztelő, tradicionális előadás bár megidézi a balettmese első változatait, a koreográfia azonban már a mai igényekhez alkalmazkodik. 

Sajtótájékoztató/ Fotón: Milković Gabriella (tolmács), Sir Peter Wright (Csipkerózsika), Erdész Róbert (Solaris), Solymosi Tamás (Magyar Nemzeti Balett), Ókovács Szilveszter (Magyar Állami Operaház) , Juronics Tamás és Pataki András (Szegedi Kortárs Balett), Barta Dóra(Badora Társulat), Kozma Attila (Miskolci Balett), fotó: Pályi Zsófia.

Kizökkent a világ?

Ezt mindenki válszolja meg maga. Mindenesetre az április 17-i operaházi bemutatót a Tavaszi Fesztivál keretében két egyfelvonásos koreográfia premierelőadása követi április 21-én az Erkel Színházban. A Space Fantasy című esten Barta Dóra Megbolydult bolygó és Földi Béla Marsbéli krónikák című alkotása kerül színre a Magyar Nemzeti Balett és moderntáncra szakosodott vendégművészek előadásában. 

Terror és klímaváltozás

Barta Dóra darabja Godfrey Reggio Kizökkent világ című kultuszfilmje alapján Philip Glass Koyaanisqatsi-zenéjére készült, és a mai hírekből áradó, ránk leselkedő apokaliptikus veszélyek: a globális terror, a klímaváltozás, a humanitárius katasztrófák ihlették. A biztonságra és nyugalomra vágyó emberek szürke hétköznapjaiba belopódzott az összeomlástól való fenyegetettség érzése. Az egyetlen zug, ahol talán még rálelhetünk a biztonságra, nem más, mint emberi kapcsolataink kusza és sérülékeny hálója.

„A mű címe egy többféleképpen értelmezhető hopi indián kifejezés, ebből indultam ki”

– mondja Barta Dóra

. „Nem próbálok meg versenyre kelni a filmmel, ami lehetetlen is lenne, hiszen annak idején csak a forgatása hat évet vett igénybe. Inkább egy, a remekbeszabott zene által inspirált, egyedi képi világba helyeztem a darabomat és a tánc dimenziójában próbáltam megvalósítani az elképzeléseimet.”

A Badora Társulat két táncosának csatlakozása a Magyar Nemzeti Balett művészeihez érdekes táncnyelvi fúziót hozott létre.

 A Space Fantasy című est másik előadása Földi Béla Marsbéli krónikák című koreográfiája, amelyet a Solaris együttes élő zenéjére adnak elő az Erkel színpadán.

Ismerős?

Ray Bradbury azonos című novelláskötete 1950-ben jelent meg az Egyesült Államokban, az autodidakta sci-fi író az ember Marsra érkezésének és a „vörös bolygó” gyarmatosításának elképzelt történetét tárja az olvasó elé. Finoman alkalmazott költői képeivel mesés világot fest elénk, melynek felsőbbrendű civilizációját előbb csak összezavarja, majd visszafordíthatatlanul semmivé teszi az ember. Az atomháború fenyegetésében élő emberiség már évek óta igyekszik egy élhető bolygót találni.

A Marsra való megérkezés korántsem felhőtlen: az ott lakók megszokott élete az első ember megjelenésével egy csapásra megváltozik, fenyegetésként élik meg az ember jelenlétét. Telepátia, tömeghipnózis, gyilkosságok: minden eszközt bevetnek, hogy gátat szabhassanak a rájuk váró gyarmatosításnak. Mégsem győzhetnek, hiszen az emberek olyan nagy tömegben érkeznek, hogy a rakétáik szinte ellepik a bolygó felszínét. A fő baj mégis az, hogy az ember régi, földi szokásait, értékrendjét, ízlését és bűneit is magával hozta.

És a többi...!

A három bemutató után ismét megrendezik az Erkel modern táncprogramjait: április 29-én a TáncTrend ’16 esten a vidéki társulatok és a kortárs tánc legnevesebb képviselői lépnek fel. A Badora Társulat művészeinek interpretációjában ismét megismerhet egy Barta Dóra-koreográfiáját a közönség, aminek a címe Ördöghomok, alapgondolata pedig: Isten az embert abból a homokból teremtette, amit az Ördög hozott fel a tenger mélyéről. Kozma Attila Fellini Etüd című, Federico Fellininek emléket állító alkotásában az olasz filmrendező mágikus realista remekműve, a La Strada színpadi adaptációja látható a Miskolci Balett előadásában. 

A műsor második felében a Magyar Nemzeti Balett Kibillent harmóniák című darabja kerül színre hat olyan táncművésszel, akik alapvetően a klasszikus balettrepertoárt viszik, mégis időről időre megmutatják, hogyan képesek ezekkel az alapokkal más műfajban megmutatkozni. Koreográfia: Gould Danielle, Starostina Kristina, Kekalo Jurij.

Az előadássorozatot másnap az immár hagyományosan megrendezett Pas de Quatre ’16 zárja a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Nemzeti Balett egy-egy előadásával. A győri művészek Cayetano Soto: Uneven, a pécsiek MacMillan: Orfeusz pillantása, a szegedi táncosok a Juronics Tamás és társulata alkotta Mimikri, a magyar Nemzeti Balett a Walking Mad című egyfelvonásossal készül. A négy különleges alkotás más-más választ ad arra, milyen lehetőségek és formák állnak a hagyományból építkező, mégis új utakat kereső balettnyelv előtt.

Az modern sorozat után az Operában elindul a májusi Anyegin-széria. Elsejétől hat alkalommal kerül színre a 2012-ben bemutatott, nagy sikerű Puskin-adaptáció, amelyet John Cranko állított színpadra.