Fotók: Nemzeti Táncszínház

Építés és pusztítás, harmóniában együtt, majd egymással egy másik ellen - Kun Attila új darabja, a Horda egy írott szabályok és szabályt fenntartók nélküli közösség életének, működésének logikáját mutatja meg olyan erővel, hogy nyöszörögve távozik a civilizált társadalomba ágyazott kedves néző.

kommentek: 2

Tovább olvasom

A természet és az ember közötti távolság gyöngéd felszámolása - ezzel az élménnyel ajándékoz meg a brazil Grupo Corpo koreográfiája, a Sem mim (Nélkülem). A Budapest Táncfesztivál kiemelt vendége idén a brazil hagyományokat és a klasszikus balettre épülő modern tánctechnikát ötvöző társulat, ami működésének közel négy évtizede alatt beírta magát a táncvilág élvonalába.

kommentek: 0

Tovább olvasom

Fotók: Dusa Gábor / Duna Táncműhely

"A hallgatagság nem azonos a mozdulatlansággal, mint ahogy a jelentéstelenséggel sem" - írja a Duna Táncműhely színlapján A csend szigetei című darabról. A tánc és a csend egy tőről fakadnak, a beszédnélküliségről. A csend azonban meghaladja a beszéd hiányát, ahogyan a tánc is - miközben a feszültség kellő szintjén mindkettő beszédes.

kommentek: 0

Tovább olvasom

Idén április 19-én indul és tíz napon át tart a Budapest Táncfesztivál. Házigazda a Nemzeti Táncszínház, de mint minden évben, nem csak a várban, hanem a Müpában is lesznek előadások. Például az év legnagyobb táncünnepének gálaestje, április 29-én. Könnyen táncmérgezést kaphatunk, úgyhogy segítünk válogatni.

kommentek: 0

Tovább olvasom

Az írek életében nem a négylevelű lóhere hozta az égből a szerencsét, hanem a pórias, bárkinek kezébe akadó háromlevelű - bár Patrik tanításai előtt nem tudták, hogy magát a szentháromságot tartják kezükben. Március 17-én Írország védőszentjének, Szent Patriknak napján még a Google is sztepptáncot járó, népviseletbe bújtatott, rajzba hímzett írekkel ünnepel. 

Mert Szent Patrik napját nem csak az írek ülik meg, hanem az amerikai írek, a kanadai írek, az argentin írek, a Japánban élők, az oroszországiak - tehát az íreken keresztül az egész világ. A budapestiek is. Sőt ezt a napot, március 17-ét már a kilencedik század óta számon tartja minden ír közösség. A 16. század óta az egyház napját is ilyenkor ülik, hiszen ő volt, aki az íreket a katolikus hitre térítette. A szent életéről szokatlanul sokat tudunk. Például azt, hogy a római Britanniában született, Banna Venta Berniae közelében. Azt mondjuk nem, hogy pontosan mikor, de azt igen, hogy 16 éves korában elrabolták és Írországba adták el rabszolgának. Apja diakónus volt, nagyapja pap. A legenda szerint Patrik huszonkét éves korában hangot hallott, ami megsúgta neki, hogy hamarosan szökhet, s azt is, mikor a szabadító hajó indulásra készen várta. Visszatért a családjához és papnak tanult. Majd 432-ben (saját Confessio-ja szerint) vissza kellett térnie a szigetre, hogy megkeresztelje a politeista vallású, megzabolázhatatlan népséget. Harminc évet dolgozott fáradhatatlanul, magyarázta és tanította az új vallást - lóherével a szentháromságot -, kézen fogta és bevezette Írországot az európai államok sorába.

Napját fékevesztett örömben és Guinnessben úszva, fel s alá masírozva, talpig ír folklórban szteppelve töltik a világ írjei. Akiknek táncát az elnyomás, népvándorlás és az emigráci alakította mai formájára.

A druidák nap és hold előtt tisztelgő körtáncát az anglo-normann hódítás után érkező normann néptáncok írták át a 12. században. Egymás mellett élt tovább a vidék és a betelepültek tánca, mígnem a 16 században le is jegyezték a három fő táncstílust: az ír "Hey"- t, a hosszú táncot (Rinnce Fada) és a "Trenchmore"-t. A legelső említés az ír táncról egy 1569-ben, I. Erzsébet királynőhöz írt levélben lelhető fel: "Nagyon gyönyörű, szépen öltözött, első osztályú táncosok" - írta a feljegyzést készítő a Galway-i ír 'jig'-et táncoló lányokról. Ami tetszett a királynőnek, azt azonnal el is tanulták a lelkes alattvalók, így az ír tánc lassanként felbukkant a brit királyi udvar báljain is.

A tradícionális ír táncoknak - amelyeket ma is tanulhatunk - két halmaza van, ráadásul mindkettő cipő-alapú. A "soft shoe"-ban és a "hard shoe"-ban járt táncok. Az elsőben tanulhatunk reel-t, light vagy single jig-et és a legelegánsabbat a slip jiget. Utóbbit általában inkább nők lejtik, a zenében is szokatlan, 9/8-os ütemben. Azért találták ki, hogy a nőknek is legyen valami táncuk, ne csak a férfiak duhajkodjanak a hajópadlós kocsmákban. A slip jiget táncolja Jean Butler és a Riverdance szólistái.

A "hard shoe"- táncok között tartják számon a treble jig-et, a hornpipe-ot, a treble reelt és a set dance-t. Összefoglalva, mindazt, amit egy szokásos Lord of the Dance estén láthatunk. Szent Patrik napjára set dance dukál, ami 32 különböző, hagyományos dallamra járt tánc. Persze Michael Flatley mindet vágja.

kommentek: 0

Tovább olvasom